Ja igen, városnézés. Múlthéten már annyira sírt a szám, hogy itt vagyunk 3 hete és alig láttunk valamit a városból, hogy sikerült kierőszakolnom pár emberből egy kis halpiac (Mercado da Ribeira) látogatást. Maga a halpiac sajna nem volt nagy szám, valószínűleg későn értünk oda, már csak pár polip heverészett a jégen. Viszont ami óriási volt, az a piac épületében található "Time out". Ezt senki se hagyja ki, aki erre jár! Egy bazinagy placcon nagyon sok étterem, borozó, gourmand cuccokat áruló kis bódé kínálja ínyenc finomságait. Muszáj kiemelnem, hogy aki nincsen jóban a tengerből származó táplálékokkal, annak ez a piac kissé csalódás lesz, mert a kaják 80%-a bizony onnan jön (ez lehet, hogy kiterjeszthető Lisszabonra is, sokszor olcsóbb a hal, mint a csirke). Tehát Giuliával, Francescával, Maurizioval és Danikával átadtuk magunkat a gourmand élvezeteknek. Ettünk ráklevest, tintahal-karikákat, bacalhaut (tőkehal, ez itt Lisszabonban tipikus kaja, azt mondják, hogy 1001-féleképpen el lehet készíteni...) lecsós körettel, padrón (spanyol paprika, olajban kisütve és tengeri sóval meghíntve), fűszervajas zsemle. Kipróbáltam végre az osztrigát, mivel itt lehetett darabra kapni. Sajnos nem vett le a lábamról, tengerízű cucc, semmi extra, úgyhogy nem értem a nagy "hypeot" körülötte! Sok a szöveg, pár képet azért illene mutatnom, nem?!




Aki szereti az ilyesmit, annak ajánlom a hasonló budapesti kezdeményezést, de persze azért tessék kijönni ide és megnézni az eredetit! (http://varosban.blog.hu/2015/02/27/hold_utcai_piac_potencialisan_ez_budapest_uj_gasztrotemploma)
Városnézés, aztán hosszan ecsetelem a kajákat, jó mi?! Egy másik napon ugyancsak piacra mentünk délelőtt, nyuuuugi ez nem kajás piac! Underground, alteres, eldugott, hippis, retro piacról van most szó. Ezúttal csak én voltam nem olasz a társaságban: Sharonnal, Ludovicával, Francescával, Giuliával és Maurival nyomultam. A piacnak, aminek most sajnos nem jut eszembe a neve, egy eldugott utcácska, "mégeldugodtabb" épületének oldalában volt a bejárata, amellyel szemben a következő művészi graffitit láttuk:
A vásárt a falon látható szlogen jellemezte, az árusok, a vásárlók is eléggé hippik voltak és szerencsére az árak is. A háttérben egy nagyon laza DJ által kevert zenék szóltak, a hangulat teljesen peace&love volt.
Mindenki vett egy kis apróságot magának, én ezzel a pólóval lettem gazdagabb (felirat: A következő megálló: Bairro Alto -> tudjátok a botellónos negyed).
Aznap voltunk egy gasztró-expón is, kb ezzel a társasággal, Simone csatlakozott még hozzánk. Erről most nem írok sokat, a lényeget kiemelem hastagekkel (vagy ahogy az olaszok mondják, astagekkel :D): #gasztro #sajtok #felvágottak #likőrök #ginjinha #sajtok #mégtöbbsajt #arénatelefinomságokkal #lekvárok #sajtokatírtammár? A napot egy finom olasz pastával zártuk, ez már itt alap.
Daninak egy volt általános sulis osztálytársa, Dóri, járt Lisszabonban az elmúlt pár napban. Nekünk tök jó volt, mert így legalább "muszájból" kellett várostnéznünk. Kiderült számunkra, hogy Lisszabon tele van kilátókkal (miradourokkal), ahonnan nagyon szép a kilátás.. Ma is volt pár óránk a nyelvórák és az egyetemi labor (igen, járunk iskolába is!) között, úgyhogy elmentünk Ludovicával és Sharonnal várostnézni, ültünk a híres 28-as villamoson (erről majd posztolunk később!) és megnéztünk egy miradourot. Igen sajnos fáradok és kezdek kifogyni a szavakból, jöjjön pár kép:


Valentinával és Dével elnéztünk egyik délelőtt a közeli Eduardo VII parkba, gyönyörű a kilátás a park tetejéről, lelátni egészen a Tejo folyóig. Lőttünk pár szelfit (nyilván), megcsodáltuk a vidáman futkározó kutuskákat, megittunk egy pohár sört egy Botero szobortól pár köpésre és élveztük a napsütést (ez volt talán az első nagyon meleg nap).
Sok mindent lehetne írni, igyekszünk behozni a lemaradást.. Sajnos csak ilyenkor van idő bloggolni, most fél4 van, érdemes lenne aludnom már nekem is, mivel 11kor tervezek kelni. :) (Dé már itt szundikál!)
ui.: A képeket nyissátok meg nagyban!












